A húsevéssel kapcsolatos aggályok változatosan szoktak megjelenni a médiában. Olykor rákot, néha szívbetegséget, és van úgy hogy éppen köszvényt okoz, mikor mit állapítanak meg szegény „brit tudósok”.


EGY MÍTOSZ SZÜLETÉSE

A hús- és zsírevés ősi múltra tekint vissza az emberiség történelmében. Fogazatunk, emésztőrendszerünk, vagy épp agyunk mérete is mind arról árulkodik, hogy hosszú időn keresztül fogyasztottunk húst. A húsevésnek elkönyvelt betegségek etiológiája szerint az emberiségnek már réges-rég ki kellett volna halnia szíveredetű problémákban és a fennmaradó kevésnek köszvényesen várnia a közelgő sztrókot.
Csakúgy mint a tételezett betegségek elterjedése ez a tévhit is a XX. század elejére nyúlik vissza, mikor kutatók a közismerten növényevő nyulakkal koleszterint etettek, és érelmeszesedést figyeltek meg. A felfedezés „épp jókor jött” az olyan milliárd dolláros iparágaknak mint a növényi olaj- és gabona feldolgozás.
És lőn megszületé a koleszterinhipotézis, amit innentől már csak fent kellett tartani, és erre pedig mindig lehetetett találni egy elszegényedett kutatót, vagy egy hithű vegetáriánust.


A VALÓSÁG

A vörös hús egyik betegségtípussal sem hozható összefüggésbe, noha ezzel nagyon sokan próbálkoztak.
A koleszterinkérdés azért is árnyaltabb mert szervezeten belüli mennyisége nem jelzi előre a szívbetegséget, sőt számos vizsgálat védőhatást talált.
Vizsgálatokban egyes betegségek megjelenése akkor szokott hangsúlyosabbá válni, ha a kutatók tévesen (vagy direkt?) összemossák a vörös húsfogyasztást a feldolgozott hústermékekkel. Egy zöld legelőn neveltetett, antibiotikum mentes, szójamentes állattenyésztésből nyert márványos marhasteak és a párizsi közé egyenlőség jelet tenni vagy súlyos tévedés, vagy tudatos csalás.
A szervezet koleszterinszintjének kétharmadát a máj határozza meg, így a csökkentett koleszterin bevitel mellett többet fog termelni a hiány ellensúlyozására. Ezért véreznek el a zsírcsökkentett diéták.
A szervezetben számos fontos szerep jut a koleszterinnek többek között olyan hormonok szintézise, mint a tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron, kortizol, stb.
A végső csapás pedig a koleszterincsökkentők teljes okafogyottsága, lévén fél évszázados jelenlétük mellett is csak nőtt a szív és érrendszeri halálozások száma.
A nyugati világ betegségeiért sem a koleszterin sem a vörös hús nem okolható. Sokkal inkább olyan tényezők mint a finomított szénhidrátok elterjedése, magas gyulladásszint, környezeti hatások végtelen listája, mikrotápanyag hiány vagy épp a stressz.


Személyre szabott tanácsadásért és kérd az ingyenes konzultációt!
👇